Szemszárazság, száraz szem szindróma
Számos orvosi néven elnevezett betegségről beszélünk: száraz szem betegség, száraz szem szindróma, keratokonjunktivitisz szikka, keratitisz szikka. Tünetei a szuró, égő érzés, a fényérzékenység, a szempirosság, idegentest érzés, kontaktlencse illesztési, illetve viselési problemák, fokozott könnyezés, homályos látás, szemfáradtság, melyek akkor alakulnak ki, ha a könny nem képes a szem megfelelő nedvesítésére, például csökkent a könnyképzés, vagy nem a megfelelő összetételű könnyfilm termelődik. Száraz szem betegség esetén megnő a könnyfilm ozmolaritása és a szem felületén gyulladás alakul ki, mely következményes szemfelszíni sérülésekhez vezethet. Lássuk a részleteket a száraz szemet illetően!
A száraz szem szindróma alapvetően két főbb oki tényezőre vezethető vissza.
Csökkent könnytermelés
mely kialakulhat
- az életkor előre haladásával, 50 éves kor fölött gyakoribb az előfor-dulása;
- bizonyos betegségek kapcsán, ilyen a Sjögren-szindróma (elsődleges és másodlagos), az allergiás szembetegségek, a reumás artritisz, a lupusz, a szkleroderma, a graft versus host betegség, a szarkoidózis, a pajzsmirigy rendellenességek vagy az A-vitamin hiány;
- gyógyszerek által, mint az antihisztaminok, a nyálkahártya duzza-natát csökkentő úgynevezett dekongesztáns hatóanyagok, hormonpótló terápiák, antidepreszánsok, magas vérnyomás elleni vagy az akne kezelésére használt készítmények, fogamzásgátlók és a Parkinson kór gyógyszerei;
- például kontaktlencseviselés közben, vagy lézeres műtétet köve-tően. A szaruhártyában található idegvégződések érzéketlensége miatt, mely csak átmeneti ideig okoz panaszokat.
Könny fokozott párolgása
melyet okozhat
- Meibom-mirigyek működészavara: a meibom-mirigyek a szemhéj szélein találhatók, ezek az apró mirigyek termelik a könnyfilm olajos (lipid) fázisát. Fontos figyelni pl. sminkeléskor, hogy ne sérül-jenek, a kivezető nyílásaikat ne zárjuk/fedjük el;
- pislogás számának csökkenése, mely kialakulhat betegség, mint a Parkinson kór következtében, de fokozott koncentrálás során is, például olvasáskor, vezetéskor, vagy számítógép előtti munkavég-zéskor/játszáskor;
- szemhéj problémák, kifelé vagy befelé forduló szemhéjak;
- szem allergiák;
- tartósítószert tartalmazó szemcseppek alkalmazása;
- környezeti tényezők, mint szél, füst, vagy száraz levegő;
- A-vitamin hiánya.
Fontos a száraz szem szindróma korai felismerése és okának feltárása (ehhez célszerű és javasolt a szakorvost felkeresni), mert az időben megkezdett kezeléssel megelőzhető a szemfertőzések kialakulása, a szaruhártya gyulladása, következményes sérülése, esetleg kifekélyese-dése, és az életminőség is megőrizhető. A kezelés leginkább a beteg-ség súlyosságától függ, melyben műkönnyek, gyógyszeres kezelés, és szemet védő eszközök alkalmazása, esetleg sebészi beavatkozás egyaránt szerepelhet. A betegek nyomon követése a tünetektől, és a súlyosságtól függ. Figyelembe kell venni a környezeti tényezőket is (légszennyezés, klímaberendezés, számítógép használata, tv-nézés stb.) és érdemes néhány életmódváltoztatást is megtenni a javulás érdekében.
Amennyiben a száraz szem hátterében feltételezhetően valamilyen betegség áll fenn, mint pl. Sjögren-szindróma, mindenképpen reumatológus vagy immunológus szakorvosi vizsgálat szükséges az esetle-ges alapbetegség tisztázása céljából.
A Sjögren-szidróma mint autoimmun betegség lényege a könny víztar-talmú rétegének hiánya, a száj szinte teljes kiszáradása, és az ún. kötő-szöveti betegség együttes jelenléte (vagy hiánya). A betegek nagyobb részben nők, akiknél a vérben ún. auto-antitestek vannak jelen. Maga az elsődleges Sjögren-szindróma akár súlyos formában is jelentkezhet. E betegeknél nincsen jelen a már említett kötőszöveti betegség. A szemészeti tünetek, a szemszárazság viszont erőteljes formában fennáll.
A másodlagos Sjögren-szindróma esetében valamilyen klinikailag igazolt autoimmun betegség jelen van, pl. a kötőszöveti betegség, vagy a reumatoid artritisz, vagy az SLE (szisztémás lupusz), vagy a szisz-témás szklerózis. Ezek talaján alakul ki a szem- és szájszárazság.
Ha nem igazolódik betegség, akkor háziorvosi szinten, vagy szemész-orvos segítségével kell a kezelést megbeszélni, kialakítani.
Az amerikai szemlélet szerint a kezelésben az első lépés az életmódváltoztatás: megfelelő, vitaminban, telítetlen zsírsavakban gazdag diéta (A-vitamin, omega-3 zsírsav), valamint a környezet lehetséges változtatása, pl. a légszennyezés, dohányfüst kerülése, klímaberendezés csekélyebb működtetése, kevesebb számítógépe-zés, több pislogás stb.). Amennyiben ez nem elegendő, akkor követ-kezik a lubrikánsok (műkönnyek) alkalmazása, és ha szükséges, akkor a gyógyszeres terápia.
(forrás: Mayo Clinik)
